KOLOSTOR

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: "Ne nyugtalankodjék a
szívetek! Higgyetek az Istenben, és bennem is higgyetek! Atyám házában sok
hely van. Ha nem így lenne, mondtam volna-e: "Elmegyek, és helyet készítek
nektek?" Ha majd elmegyek, és helyet készítek nektek, ismét eljövök, és
magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok. Hiszen
ismeritek az utat oda, ahová én megyek!" Ekkor Tamás így szólt: "Uram, mi
nem tudjuk, hová mégy; hogyan ismerhetnénk hát az utat?" Jézus ezt
felelte: "Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem juthat el az
Atyához, csak általam."
Jn 14,1-6

Elmélkedés:

Az ószövetség idején Ábrahám útnak indult, hogy eljusson arra a földre,
amelyet Isten ígért neki. A választott nép Isten parancsára útnak indult
Egyiptomból, hogy Mózes vezetésével eljusson a neki ígért földre. Isten a
későbbi időkben is újra és újra útnak indítja az embereket. S miközben az
ember az Isten által neki mutatott utakon jár, utat keres Isten felé. Mert
minden lelki útnak az a célja, hogy eljussunk életünk Urához. Az ember
persze választhat más utat is, a rossz sehová sem vagy éppen a pusztulásba
vezető széles útját. Az örök életre vezető út Jézus szavai szerint
keskeny, s csak kevesen járnak rajta. Jézus személyében Isten olyan új
utat mutat számunkra, amely mindannyiunk számára járható. Ő a legbiztosabb
út, aki az Atyához vezet minket.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Istenem, a te szereteted égjen a szívemben, fenyítsen és vigasztaljon,
alázzon meg és emeljen föl, égesse el tökéletlenségeimet és tartsa meg
egész bensőmet a veled való kapcsolatban és a tökéletes engedelmességben.
Lemondok a saját akaratomról; vezérelj azon az úton, mely neked tetszik,
vezess, aki által akarsz, csak te légy az én mesterem.