KOLOSTOR

Abban az időben Jézus hangos szóval hirdette: Aki bennem hisz, nem
énbennem hisz, hanem abban, aki küldött engem. Aki engem lát, azt látja,
aki küldött engem. Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz,
ne maradjon sötétségben. Aki hallgatja ugyan tanításomat, de nem tartja
meg, azt nem én ítélem el, mert hiszen nem azért jöttem, hogy elítéljem a
világot, hanem hogy megváltsam a világot. Van bírája annak, aki megvet, és
nem fogadja el tanításomat. A tőlem hirdetett ige ítéli el őt az utolsó
napon. Mert én nem magamtól beszéltem, hanem az Atya, aki küldött engem,
hagyta meg nekem, hogy mit mondjak és mit hirdessek. Tudom, hogy az ő
parancsa örök élet. Amit tehát hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya
mondta nekem.
Jn 12,44-50

Elmélkedés:

Az ószövetségi időkben a próféták voltak Isten küldöttei. Azért küldi őket
Isten, hogy megtérítsék az embereket, s szívüket újra Isten felé vezessék.
Azt teszik, amit küldőjük kér, s azt hirdetik, amit Isten ajkukra ad.
Küldetésük az isteni üdvözítő szándékot szolgálja. Mindez elmondható
Jézusról is, nála azonban e küldetés az Atyával való személyes
kapcsolatból fakad. Jézus egyetlen vágya az, hogy teljesítse azt, amit az
Atya rábízott, s ebben a legvégsőkig elmegy, feláldozza önmagát. Az Atya
és a Fiú közti szoros kapcsolat következményeként a Jézushoz való
viszonyunk - szembefordulásunk vagy ráhagyatkozásunk - egyúttal
állásfoglalást jelent az Atyával szemben vagy mellette.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Égi Édesanyám, oltalmazd meg Magyarországot, püspökeinket, papjainkat,
családtagjainkat, közösségünk minden egyes tagját és az egész magyar
egyházat. Mindazoknak, akik még nem tudnak hinni, a Szentlélek ereje és
világossága által add meg az élő hit kegyelmét, hogy ez az ország Mária
országa, a Te országod legyen továbbra is. Tisztíts meg minket a bűntől és
vezess el bennünket Szent Fiadhoz, Jézushoz!