2009. március 20., péntek

Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: "Melyik az első a
parancsok közül?" Jézus így válaszolt: "Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr,
a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló
ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb
parancsolat."
Az írástudó erre azt válaszolta: "Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az
Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes
szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat
pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres
áldozatnál."
Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: "Nem jársz messze Isten
országától." Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.
Mk 12,28b-34

Elmélkedés:

A bibliai teremtés-elbeszélés azt tanítja nekünk, hogy Isten szeretetből
hozott létre mindent, s az ember is az ő szeretetének köszönheti létét. A
bűnbeeséssel az ember ezt az isteni szeretetet utasította vissza.
Amikor pedig Kain megöli testvérét, Ábelt, akkor az emberek közti
szeretetkapcsolat sérül meg. Az Istennel való szembefordulás
következményeként megromlott az emberek egymás közti kapcsolata is.
Isten jósággal, irgalmassággal siet az emberek megmentésére, amely Jézus
megváltó halálában éri el tetőpontját. Ezáltal az ember új lehetőséget kap
Istentől, hogy szeretetben éljen Vele. Ennek mintájára kell nekünk is a
szeretetre alapozva újjáépítenünk emberi kapcsolatainkat. Erről szól az
Isten és ember-szeretet parancsa.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Jézusom, Te vagy a szív gyönyörűsége, a lélek öröme. Emlékezz az ecet és
epe keserűségére, melyet a keresztfán értünk szeretetből megízleltél. Erre
a szeretetre kérlek isteni Megváltom, add meg a kegyelmet, hogy szent
Testedet és Véredet mindig méltóképpen vegyem magamhoz, főleg pedig
halálom óráján vigasztalásomul fogadhassam.

Nincsenek megjegyzések: