KOLOSTOR

Jézus egyszer elment tanítványaival a Fülöp-Cezáreája környékén fekvő
falvakba. Útközben megkérdezte őket: "Kinek tartanak engem az emberek?" A
tanítványok azt felelték: "Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek,
ismét mások valamelyik prófétának." Ő tovább kérdezte őket: "Hát ti kinek
tartotok engem?" Erre Péter így válaszolt: "Te vagy a Messiás." Akkor
szigorúan lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla.
Ettől kezdve arra oktatta őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie.
A vének, a főpapok és az írástudók elvetik és megölik, de harmadnapra
föltámad. Erről egészen nyíltan beszélt nekik. Péter ekkor félrevonta
Jézust, és szemrehányást tett neki. Erre ő hátrafordult, tanítványaira
nézett, és így korholta Pétert: "Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon
gondolkodol, és nem Isten tervei szerint!"
Mk 8,27-33

Elmélkedés:

Azon nem csodálkozunk, hogy a farizeusok és más olyan vallási csoportok,
amelyek Jézus ellen fordultak, nem ismerik fel személyében a Messiást. Az
a messiás-kép, amely az ő elgondolásaikban szerepelt, egyáltalán nem
felelt meg annak, amit Jézus megvalósított. Talán azon sem csodálkozunk
nagyon, hogy a nép körében mindenféle nézet megfogalmazódott a híres
vándortanító személyével kapcsolatban: Keresztelő Jánosnak vagy valamelyik
prófétának tartják őt. Azon viszont már elcsodálkozunk, hogy Jézus
közvetlen barátai és tanítványai is csak meglehetősen lassan jutnak el
annak felismerésére, hogy ő a Megváltó. Mesterük többször szemükre is veti
értetlenségüket, mint ahogyan ezzel az elmúlt napokban találkozhattunk is
az evangéliumban. Mindezek után furcsán hat Péter magabiztossága, amikor
határozottak kijelenti, hogy Jézus a Messiás. E hitvallásban persze emberi
ismertét felülmúlva az isteni kinyilatkoztatás ereje is benne lehetett,
hiszen pár perc múlva Péter már csupán emberi módon olyat mond, ami
mesterét igencsak bántja. Én kinek vallom Jézust?
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Este, amikor lenyugszik a nap, Téged, Istenem, megszólítalak, égi Atyám,
hála Néked, dicsérlek és áldlak Téged. Az én családom mindig Te védjed,
lakjon közöttünk szent békességed, égi Atyám, hála Néked, dicsérlek és
áldlak Téged. És majd amikor reggel új nap jő, Tőled, Istenem, jöjjön az
erő, égi Atyám, hála Néked, dicsérlek és áldlak Téged.