Jézus egy alkalommal magához hívta a népet és tanítványait, majd így szólt
hozzájuk: "Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl
keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni életét,
elveszíti azt. De aki értem és az evangéliumért elveszíti életét, megmenti
azt. Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a
lelkének kárát vallja? Mit is adhat az ember cserébe a lelkéért? Aki e
hűtlen és bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az
Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent
angyalokkal." Aztán még hozzáfűzte: "Bizony mondom nektek, a jelenlévők
közül néhányan nem halnak meg, amíg meg nem látják Isten hatalomban eljövő
országát."
Mk 8,34-9,1
Elmélkedés:
Miután a tanítványok lépésről-lépésre megismerik Jézus személyét és kezdik
megérteni istenségét, Péter apostol a maga és társai nevében megvallja,
hogy mesterük a Messiás. Erről szóltak az elmúlt napok evangéliumai. Az
ünnepélyes hitvallással azonban nem ér véget a történet, hanem ezután
jönnek a tanítványi élet következményei. Aki Krisztust Mesternek és
Messiásnak vallja, annak követnie is kell. A követés a kereszthordozással
kezdődik annak reményében, hogy az ember elnyeri lelke üdvösségét.
Az egykori tanítványok útján járva az én célom is az, hogy eljussak Jézus
mind jobb megismerésére, s megszeretve őt, egészen hozzá hasonlóan éljek.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Fölséges és dicsőséges Isten, ragyogd be szívem sötétségét, és adj nekem
igaz hitet, biztos reményt és tökéletes szeretetet, érzéket és értelmet,
Uram, hogy megtegyem a te szent és igaz parancsodat.
Assisi Szent Ferenc
2009. február 20., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése