2009. január 12., hétfő

Miután Keresztelő Jánost elfogták, Jézus Galileába ment, és hirdette az
(Isten országáról szóló) evangéliumot: "Betelt az idő, közel van az Isten
országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban."
Amikor a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András,
akik halászok voltak, éppen hálót vetnek a tengerbe. Jézus megszólította
őket: "Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket." Azok
rögtön otthagyták hálóikat, és követték őt. Amikor kissé továbbment,
meglátta Jakabot, Zebedeus fiát és testvérét, Jánost, amint a hálóikat
rendezgették a bárkában. Őket is mindjárt meghívta. Erre otthagyták
apjukat, Zebedeust a halászlegényekkel együtt a bárkában, és követték őt.
Mk 1,14-20

Elmélkedés:

Jöjjetek utánam, és én emberhalászokká teszlek titeket! - ezekkel a
szavakkal szólítja meg Jézus első tanítványait. A két megszólított ember,
Simon Péter és András, rögtön nyomába szegődik. Márk evangélista tehát nem
csak azt érzékelteti leírásával, hogy a két halász pozitív választ ad a
hívásra, hanem azt is, hogy nem mérlegelnek, nem kezdenek el azon
gondolkozni, hogy mi vár rájuk, nincs bennük semmilyen félelem, s talán
még csak nem is csodálkoznak, hanem azonnal engedelmeskednek. Nem kérnek
gondolkodási időt, nem tesznek fel kérdéseket, hogy több információjuk
legyen a rájuk váró feladatról, hanem megteszik, amit a számukra akkor még
ismeretlen Jézus kér tőlük. Az egyszerű hívásra ilyen egyszerűen is lehet
válaszolni.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Ó, Uram Jézus, Te azt parancsoltad nekem, hogy szüntelenül imádkozzam, add
nekem kegyelmedet, hogy meg tudjam tenni, s add meg ezt azoknak a
lelkeknek is, akiket rám bíztál. Isteni Ige, Te magad vagy bennünk az
örökké tartó és szüntelen imádság. Isten Báránya, Te vagy a világosság,
amely megvilágítja lelkünk egész égboltját. Bár soha ne akarnánk más
imádságot, csak a te imádat, más fényességet, csak a te fényességedet, más
szeretetet, csak a te szeretetedet! A hozzád intézett imádságban, Istenem,
egy a szemlélés és a szeretet. Engedd, hogy olyan tökéletesen és olyan
bensőségesen tudjak hozzád imádkozni, hogy elfeledkezzem önmagamról, és ne
tudjam, hogy imádkozom, mert csupán Te vagy bennem!

Nincsenek megjegyzések: