KOLOSTOR

Az apostolok kiválasztása után Jézus kiválasztott más hetvenkét
tanítványt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és
helységbe, ahová menni szándékozott.
Így szólt hozzájuk: "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az
aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába. Menjetek! Úgy küldelek titeket,
mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal se erszényt, se
tarisznyát, se sarut. Az úton senkit se köszöntsetek. Ha betértek egy
házba, először is ezt mondjátok: "Békesség e háznak!" Ha békesség fia
lakik ott, rászáll a ti békességtek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok
ugyanabban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert méltó a
munkás a maga bérére. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek,
és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg
ott a betegeket, és hirdessétek: Elérkezett hozzátok az Isten országa!"
Lk 10,1-9

Elmélkedés:

Szent Pál apostol megtérését követően az ő két legkedvesebb munkatársára
Timóteusra, Efezus első püspökére, és Szent Titusz krétai püspökre
emlékezünk. Pál apostol sosem tekintette igehirdetését és missziós
munkáját a maga érdemének, hanem minden jó gyümölcsöt Istennek
tulajdonított. De láthatjuk azt is, hogy az isteni kegyelem mellett
hűséges személyekre is támaszkodott, akikben megbízott, s akikre bátran
bízhatott különféle feladatokat. Timóteus és Titusz olyan személyek
voltak, akik a népek apostola buzgósát követendőnek tekintettek és maguk
is életüket az evangélium terjesztésének szentelték. Vajon én kész
vagyok-e arra, hogy Krisztus munkatársaként örömhírének továbbadásáért
dolgozzak?
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Kérünk, Urunk, Istenünk, taníts meg bennünket arra, hogy helyesen kérjük
tőled azt, ami javunkra szolgál! Te kormányozd életünk hajóját magad felé,
minden viharvert lélek csendes kikötője! Mutasd meg az irányt, amerre
mennünk kell! Újítsd meg bennünk az engedelmesség lelkületét!