KOLOSTOR

Egy alkalommal Jézust fölkeresték anyja és rokonai. De nem mentek be a
házba, ahol Jézus tanított, hanem hívatták őt. Akik körülötte ültek,
odaszóltak Jézusnak: "Anyád és rokonaid kint vannak, és keresnek téged."
Jézus azonban így válaszolt: "Ki az én anyám? Kik az én rokonaim?" Aztán
végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, és csak ennyit mondott: "Ezek
az én anyám és rokonaim. Aki teljesíti Isten akaratát, az az én testvérem,
nővérem és anyám!"
Mk 3,31-35

Elmélkedés:

Ki az én anyám? Kik az én rokonaim? - kérdezi Jézus a mai evangéliumban.
Szavait könnyen félreérthetjük, ha csupán önmagában néznénk a jelenetet. A
kérdés előzménye az volt, hogy Jézus családtagjai - hitelt adva annak a
szóbeszédnek, hogy Jézus "eszét vesztette" - érte jönnek, hogy hazavigyék.
A furcsa kérdéssel az Úr válaszol hozzátartozói magatartására. Családjának
tagjai nem ismerik fel cselekedeteiben, csodáiban az Isten Országának
megvalósulását, hanem Jézus ellenfeleinek véleményét fogadják el.
Helyettük inkább azokat tartja Jézus rokonainak és barátainak, akik
örömmel hallgatják tanítását és készek arra, hogy aszerint éljenek. Én is
az Ő tanítványainak nagy családjához és közösségéhez tartozom, ha hozzá
akarok hasonlóvá válni.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Köszönöm Néked Uram, hogy ma reggel is békére ébredhettem. Köszönöm az
életet, hogy fájdalmak és betegségek nélkül, szabadon lélegezhetek,
élhetek. Köszönöm, hogy őszinte szívvel szólhatok Hozzád, hogy
meghallgatod szavaimat!