KOLOSTOR

Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így
kérlelte: "Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!" Jézusnak megesett rajta a
szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: "Akarom!
Tisztulj meg!" Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus
szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: "Nézd,
senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és
tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul
nekik."
Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a
dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább
távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen
özönlöttek hozzá az emberek.
Mk 1,40-45

Elmélkedés:

Afrika és a Távol-Kelet számos országában még napjainkban is rengetek
leprabetegségben szenvedő ember él. A leprásoknak nem csak a betegséggel
kell megküzdeniük, hanem azzal is, hogy a társadalom kirekeszti őket. El
kell hagyniuk otthonukat és családjukat, s a rájuk kényszerített korlátok
között tengethetik életüket. S ha ez igaz napjainkban, akkor még inkább
így lehetett Jézus korában. Amikor Jézus meggyógyítja az evangéliumban
szereplő leprás embert, akkor új élettel ajándékozza meg. Lehetőséget ad
neki, hogy szabadon éljen, dolgozzon, s visszatérjen a családjához. Az
isteni irgalmassággal, Jézus szeretetével való találkozás nem csupán a
betegek életében hozhat változást, hanem mindenkiében.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva,
hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva
meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben
a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol
szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár
csöndes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat:
követlek, Uram!