KOLOSTOR

Abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: "Melyik az első a
parancsok közül?" Jézus így válaszolt: "Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr,
a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből,
teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló
ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb
parancsolat."
Az írástudó erre azt válaszolta: "Valóban, jól mondtad, Mester, hogy ő az
Egyetlen, és hogy rajta kívül nincs más. És azt is, hogy őt teljes
szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből szeretni, embertársunkat
pedig úgy szeretni, mint saját magunkat, többet ér minden égő- vagy véres
áldozatnál."
Jézus az okos felelet hallatára megdicsérte: "Nem jársz messze Isten
országától." Ezután már több kérdést nem mertek neki föltenni.
Mk 12,28b-34

Elmélkedés:

Isten iránti szeretetünk valójában mindig viszontszeretet, az ő megelőző
szeretetére adott válasz. Ezt az isteni szeretetet sokféleképpen
megtapasztalhatjuk, bár némelyek azt állítják, hogy ez nehezen
észrevehető. Isten újra és újra elénk siet, amikor az oltáriszentségben
felkínálja önmagát és a vele való életet nekünk. Megtapasztalhatjuk
szeretetét, amikor odafigyelünk tanítására, s amikor a közösség által
segítséget nyújt. A szentírás olyan képet tár tehát elénk Istenről, aki
szeretettel fordul felénk, szeretetre hív minket és azt a akarja, hogy
iránta való szeretetünket embertársaink szolgálatával is mutassuk ki. S
nem érdemes abban sem kételkednünk, hogy alkalmasak vagyunk e szeretet
parancs teljesítésére, hanem kezdjük el kimutatni szeretetünket.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Jézus Krisztus, minden szeretet Szeretete!
Te mindig bennem élsz, még ha nem is tudok róla.
Te akkor is velem voltál, amikor megfeledkeztem rólad.
Szívemnek szívében rejtőztél, de máshol kerestelek.
Még ha távol maradok is Tőled, Te mégis vársz rám.
És egyszer eljön a nap, mikor így szólhatok hozzád:
Föltámadt Krisztus! Te vagy az életem!
Krisztus, hozzád tartozom;
Krisztus a Tiéd vagyok.
Roger testvér