KOLOSTOR

Jézus az utolsó vacsorán így beszélt tanítványaihoz: "Aki ismeri és
teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki pedig szeret engem, azt Atyám
is szereti. Én is szeretni fogom őt, és kinyilatkoztatom magam neki."
Júdás - nem a karióti - itt közbeszólt: "Uram, hogyan van az, hogy nekünk
akarod kinyilatkoztatni magadat, és nem a világnak?" Jézus így folytatta:
"Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt,
hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála. Aki nem szeret engem, az nem
tartja meg tanításomat. Az a tanítás pedig, amelyet hallotok, nem az
enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött. Ezeket akartam nektek elmondani,
amíg veletek vagyok. S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben
küld az Atya, megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttatja mindazt,
amit mondtam nektek."
Jn 14,21-26

Elmélkedés:

Jézus újra és újra lelkére köti tanítványainak, hogy nem elegendő az, ha
valaki ismeri őt. Azt kéri követőitől, hogy teljesítsék parancsait,
amelyek végső soron a mennyei Atya útmutatásai az ember számára. Jézus
arra is rávilágít, hogy tanításának teljesítése nem fakadhat kényszerből,
s fakadhat a kicsiny embernek a hatalmas Istentől való félelméből, hanem
az Isten törvényei szerinti életnek egyetlen forrása a szeretet lehet. Fel
kell ismernünk tehát, hogy az isteni parancsok a javukat szolgálják, fel
kell ismernünk a mögött rejlő isteni szeretetet és gondoskodást, s akkor
majd mi is képesek leszünk arra, hogy a szeretet vezéreljen minket az
Isten törvényeinek útján.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Ima Máriához
Tebenned örvend, kegyelemmel teljes, minden teremtmény: az angyali rendek
s az összes emberi nem. Te megszentelt hajlék, lelki édenkert s a szüzek
dicsérete, kitől megtestesült az Isten, s gyermek lett, bár öröktől fogva
Isten volt; mert a te méhedet égi trónná alkotta, s bensődet a mennynél
ékesebbé tette. Tebenned örvend, kegyelemmel teljes, minden teremtmény.
Dicsőség néked!