A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Amikor imádkoztok, ne
szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy akkor
nyernek meghallgatást, ha sokat beszélnek. Ne utánozzátok őket! Hiszen
mennyei Atyátok tudja, mire van szükségtek, még mielőtt kérnétek őt. Ti
tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek;
és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!
Mert ha ti megbocsátjátok az embereknek, hogy (ellenetek) vétettek,
mennyei Atyátok nektek is megbocsátja bűneiteket. De ha ti nem bocsátotok
meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg nektek bűneiteket."
Mt 6,7-15
Elmélkedés:
Sokan mesélték már nekem, hogy gyűjtik a szép imákat, s mindig azt szokták
mondani, amelyik a lelkiállapotuknak leginkább megfelel. Az ima által ki
tudjuk fejezni istendicséretünket és hálánkat, örömeinket, de bánatunkat
is. Az imádkozás által minden élethelyzetben Istenbe kapaszkodhatunk.
Jézus is szüntelenül imádkozott, s imádsága mögött kettős szándékot
fedezhetünk fel: együtt lenni az Atyával és megtudni szándékát. Nekünk is
éppen ezért szükséges imádkoznunk. Az ima révén együtt lehetünk a mennyei
Atyával és megtudhatjuk szándékait. Nem neki, hanem nekünk van szükségünk
erre. S Ő nem félelmetes Istenként jelenik meg előttünk, hanem mint
barátunkhoz, Atyánkhoz szólhatunk hozzá.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Életem Ura és Uralkodója, ne engedd hozzám a jóra való restség,
könnyelműség, pénzvágy és megszólás szellemét! Ajándékozd inkább
szolgádnak a józanság, alázatosság, állhatatosság és szeretet lelkét!
Igen, Uram és Királyom, add, hogy megismerjem bűneimet és meg ne ítéljem
felebarátomat, mert Te áldott vagy mindörökké.
Szent Efrém
2009. március 3., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése