2009. március 28., szombat
Amikor Jézus a jeruzsálemi templomban tanított, szavainak hallatára a nép
közül egyesek felkiáltottak: "Ez valóban a Próféta." Mások meg azt
mondták: "Ez a Messiás." Voltak azonban olyanok, akik megkérdezték: "Hát
Galileából jön a Messiás? Az írás szerint nemde Dávid családjából és Dávid
városából, Betlehemből kell jönnie a Messiásnak?" Erre szakadás támadt a
nép között. Néhányan el akarták őt fogni, de senki sem mert rá kezet
emelni. A szolgák (akiket Jézusért küldtek), nélküle tértek vissza a
főpapokhoz és a farizeusokhoz. Azok felelősségre vonták őket: "Miért nem
hoztátok őt ide?" A szolgák mentegetőztek: "Ember így még nem beszélt!"
Erre a farizeusok rájuk förmedtek: "Csak nem vezetett titeket is félre?
Mondjátok: hitt-e benne egy is a főtanács tagjai vagy a farizeusok közül?
Csak ez az átkozott népség, amely semmit sem ért a törvényhez." Ekkor az
egyik tanácstag, Nikodémus, aki egy alkalommal éjnek idején fölkereste
Jézust, így szólt: "A mi törvényünk nem ítélkezik senki felett anélkül,
hogy ki ne hallgatta volna, és meg nem állapította volna, mi (rosszat)
cselekedett." A többiek azonban neki támadtak: "Talán te is galileai vagy?
Kutass csak utána, és rájössz, hogy Galileából nem származik próféta!"
Ezután mindegyikük hazatért.
Jn 7,40-53
Elmélkedés:
Jézus megjelenése a jeruzsálemi templomban hirtelen túlfűtött hangulatot
eredményez. Tanítása egyesekből annak lelkes megvallását váltotta ki, hogy
valóban ő a régóta várt Messiás. Mások viszont legalább ugyanekkora
hevességgel szálltak szembe velük. A háttérben már folyik a szervezkedés a
főtanács tagjai részéről, akik szolgákat küldenek, hogy fogják el Jézust,
de sikertelenül térnek vissza. Beszámolójuk a templomi hangulatról a
főtanácsot is izgalomba hozza, s hirtelen heves vita alakul ki. A vita
tárgya itt is ugyanaz mint a templomban a nép körében: ki Jézus valójában?
A kérdésen elgondolkozva valamelyik oldalra nekem is oda kell álnom.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Uram, távolíts el tőlem minden akadályt, amely korlátoz engem a jóban.
Törd meg szívem keménységét! Adj nyílt, éber szívet, amely mindig kész az
igazi barátságra! Nyisd meg szívemet felebarátaim közeledésére! Vegyem
észre, ha valahol megértő szavamra, segítő kezemre van szükség!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése