KOLOSTOR

Néhány nap múlva Jézus visszatért Kafarnaumba. Mihelyt elterjedt a híre,
hogy otthon van, annyian összejöttek, hogy még az ajtó előtti téren sem
fértek el; ő pedig hirdette nekik az igét. Közben odahoztak hozzá egy
bénát. Négyen vitték. Mivel a tömegtől nem fértek a közelébe, kibontották
fölötte a tetőt, ahol volt, és a nyíláson át leengedték a hordágyat,
amelyen a béna feküdt. Jézus pedig, látva hitüket, így szólt a bénához:
"Fiam, bűneid bocsánatot nyertek." Ült ott néhány írástudó is. Ezek így
gondolkodtak szívükben: "Hogy beszélhet ez így? Káromkodik! Ki más
bocsáthatja meg a bűnt, mint egyedül az Isten?" Jézus a lelke mélyén jól
tudta, hogy magukban ilyeneket gondolnak, így szólt tehát hozzájuk: "Miért
gondoljátok ezt szívetekben? Mi könnyebb: azt mondani a bénának: Bűneid
bocsánatot nyertek, vagy azt mondani: Kelj föl, fogd ágyadat és járj?
Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök
megbocsátására!" Ezzel odafordult a bénához: "Mondom neked: kelj föl, fogd
az ágyadat, és menj haza!" Az felkelt, fölvette a hordágyat, és
mindannyiuk szeme láttára kiment. Mindenki elcsodálkozott. Dicsőítették
Istent, és azt mondták: "Nem láttunk még ilyet soha!"
Mk 2,1-12

Elmélkedés:

Hatalma van
Egy közhelyes megállapítással kezdem: az ember az egészség érdekében
mindent megtesz, és nem sajnálja az anyagiakat, ha a gyógyulásról vagy
annak akár csak a legkisebb esélyéről van szó. Mindannyian hallottunk már
olyan esetről, amikor valaki minden pénzét drága kezelésekre költötte a
gyógyulás reményében. Ha az egyik orvos nem tudott segíteni, ment a
következőhöz, mert mindent meg kell próbálni, hogy újra egészséges legyen.
És manapság már az sem ritka, hogy egy család milliókat gyűjt össze, hogy
beteg gyermeke őssejt beültetést kapjon valahol Kínában. Sajnos a
gyógyulás sokszor csak remény marad, a rendkívül drága kezelések nem
hoznak jelentősebb javulást. A reményt persze ilyenkor sem adják fel,
újabb milliókat gyűjtenek a következő kezelésre, s ez így megy éveken
keresztül. Ennek kapcsán arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy
sokan visszaélnek a gyógyulni vágyók jóhiszeműségével. A beteglátogatások
alkalmával a családtagok meg szokták mutatni, hogy mennyi mindent
megvesznek a betegek számára, amely "gyógyászati eszközöknek" legalább a
fele teljesen feleslegesnek bizonyul. Egy idős néni például lelkesen
mutatta egyszer csodalámpáját, amelyet 180 ezer forint helyett mindössze
120 ezerért sikerült akciósan megvásárolnia egy bemutatón. Néhány hónap
múlva már kevésbé volt lelkes. Szegény néninél ugyanis még az sem
működött, hogy "Ha hisz benne, meggyógyul", mert hónapok óta hiába
világította magát rendesen, de bizony nem javult az állapota. Mivel
láttam, hogy amúgy is megrendült hite a csodalámpában, s tudtam, hogy
egészségi állapotában romlást nem idézhetek elő, ezért felvilágosítottam,
hogy az ilyen lámpákat néhány ezer forintért árulják a lámpaboltban. Ekkor
a néni bevallotta, hogy a kezdetektől fogva ő is sejtette, hogy becsapták,
de nem akarta feladni a reményt. Véleményem szerint ha gyógyulást nem is
hozhat, de a drága eszközök beszerzésének és a drága kezelések
kifizetésének egy eredménye mindenképpen lehet: a családtagok
megnyugtatják saját lelkiismeretüket, hogy ők mindent megtettek a beteg
gyógyulásáért. Bár óvatosan ehhez azt is hozzá kell tennem: valószínűleg
többet érne, ha a beteg ágya mellé többször odaülnének, fognák a kezét,
beszélgetnének vele, egyszóval: szeretettel gondoskodnának róla. A
betegnek ugyanis - főként ha haldoklóról van szó - sokkal nagyobb szüksége
van erre a szeretetre, vigasztalásra, lelki megbékélésre, mint bármi
másra.

A mai evangéliumban egy olyan történetről hallottunk, amelyben a
családtagok vagy barátok mindent megtesznek egy beteg gyógyulásáért. Őket
is az a remény élteti, hogy a béna ember meg fog gyógyulni. Nem
foglalkoznak az emberek esetleges véleményével, nem állíthatja meg őket a
hatalmas tömeg, ők megkeresik a lehetőséget, hogy Jézus közelébe
kerüljenek. Még a tetőt is kibontják a házon, csakhogy Jézus elé vihessék
a bénát. Az egykori palesztin építészeti szokásokat ismerve egyébként nem
lehetett túlzottan nehéz a külső lépcsőn át a ház tetejére feljutni és ott
az ágakból és nádból készült, sárral tapasztott tetőt kibontani.
Mindenesetre igyekezetüket és hitüket látva (vö.: Mk 2,5) Jézus csodát
tesz, a béna meggyógyul és járni kezd. A történetnek azonban itt nincs
vége. A testi gyógyításhoz az Úr mindjárt hozzákapcsolja a lelki
gyógyítást, az ember bocsánatot nyer bűneire. Ebben a történetben a
bűnbocsánat, a lelki megtisztulás fontosabb a testi gyógyulásnál, amely
ebben az esetben azt hivatott bizonyítani, hogy Jézusnak hatalma van a
bűnök megbocsátására. Aki olyan természetfeletti hatalommal rendelkezik,
hogy képes meggyógyítani egy bénát, az olyan isteni hatalommal is
rendelkezik, hogy megbocsáthatja a bűnöket.

Jézus cselekedete azt jelzi, hogy az embernek a testi egészségnél is
többre van szüksége. Ezért ad többet, mint amire a béna és barátai
számítanak. Van ereje a testi bajok megszüntetésére és van hatalma a lélek
meggyógyítására. Jézus a mi betegeinknek és nekünk is többet akar adni a
testi egészségnél. Lelkünket szeretné gyógyítani, bűneinket akarja
eltörölni. Van hozzá hatalma, mert ő az Isten Fia.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

A jóért, amelyet kegyelmeddel cselekedtem, hálát adok neked. Jóságos
Istenem, te ajándékoztad azt nekem. A rosszért, amelyet elkövettem
gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással, bocsánatodat kérem.
Segíts, Uram, hogy jobb legyek!