KOLOSTOR

Mit ünneplünk ilyenkor?

Mindenszentek, ahol minden szent helyet kap

Mindenszentek a katolikus egyházban egyfajta diadalünnep, ilyenkor azokról a szentekről emlékeznek meg, akik kimaradtak a naptárból. A pap díszes fehér miseruhát ölt és ünnepi misét tart. A halottakról a legtöbb vallás megemlékezik, a katolikus mindenszentekhez hasonló ünnep azonban nemigen létezik. A halottakra már az ókori Rómában is megemlékeztek, a katolikus egyházban az ünnep III. (Szent) Gergely pápa (731-741) nevéhez fűződik, aki a VIII. században november elsejére tette az ünnepet. A XI. században terjedt el, de csak három századdal később vált hivatalossá.

Halottkultusz és néphagyomány

A néphagyomány szerint mindenszentekkor és az utána következő halottak napján hazalátogatnak a halottak. Ezért aztán sok helyen a régi időkben ilyenkor plusz egy személyre terítették az ünnepi asztalt és gyertyával világítottak a hazalátogató halottnak.
Az ünnep azonban kettős: a halottakról való emlékezésbe belopta magát a félelem is, és van ahol inkább el akarják ijeszteni, elhárítani a rossz szellemeket, s a jellemző néphagyomány (Szeged környéke), hogy a koldusokat és a szegényeket étellel kínálták a temető bejáratánál, hogy rávegyék őket, imádkozzanak a halottakért, akik így inkább a temető kapuján beleül maradtak.

A vallások és a halottak

A vallásoknak nagyon különböző elképzelésük van a halál utáni életről, a legtöbb nem biztos abban, hogy az egy személyes létezés, és abban sem, hogy a meghaltaknak bármi kapcsolata lehet az itt élőkkel. Számos ázsiai vallás tiszteli az ősöket, de ez a tisztelet inkább evilági hagyomány, sokkal kevésbé kapcsolattartás az ősökkel. Több vallás követői igyekeznek a halottakat minél gyorsabban elfelejteni, hiszen szerintük az ő életüknek vége, nincs miről beszélni. Ez a halottakról való megemlékezés
A halottak kultusza befolyásolja a temetkezési szokásokat is. Egy ideig nem is temették el a halottakat, és nagy fordulat volt, amikor megtaláljuk a temetkezés nyomait, az egyedi sírokat. A test és a lélek kapcsolata, valamint a feltámadás átértékelése nyomon követhető napjainkban is, a hamvasztás, vagy a hamvak szétszóratásának gyakorlatában.

A reformáció és a mindenszenteki mise

A reformáció szegről-végről mindenszentekhez kapcsolódott. Luther Márton amikor 1517. október 31-én, mindenszentek előestéjén kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, arra számított, hogy másnap ezt az üzenetét sokan el fogják olvasni, amikor a misére mennek. Számítása teli találat volt, hiszen valóban sokan foglalkoztak kiírásával és így indulhatott be a reformáció folyamata.

Halottak napja - felekezeti hovatartozás nélkül

Halottak napja már független a felekezeti hozzátartozástól, hiszen a protestáns egyházak és az anglikánok is ilyenkor emlékeznek meg elhunyt szeretteikről. Az ünnep azonban független a világnézettől is, mert a szokásokban kereszténység előtti elemeket is fel lehet fedezni: a sírgondozás, temetőlátogatás és a gyertyával, imával történő megemlékezés is ilyen.

Halloween és a kísértetek

Hogyan kerül az ünnepkörbe halloween? Az angol halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. A druidák idejében, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet - egyszerre hódolva a Napisten és a holtak Ura előtt. Az időpontot úgy választották, hogy az évnek ebben az időszakában terelték a szarvasmarhát a legelőről az istállókba. A kelták hite szerint ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében "léteztek". Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, és ezáltal egyengethették útjukat a mennyei örömök felé. Tehát mint már említettük, nem csak tisztelték, de félték is a halottakat.
Az Amerikába irányuló tömeges kivándorlás 1840 körül hozta létre a Halloween ünnepet. Ekkor az írországi burgonyaínség következtében ezrek vándoroltak ki az óceánon túlra, és magukkal vitték szokásaikat az Újvilágba.

Kísértettörténetek

Se szeri, se száma a hátborzongatóbbnál hátborzongatóbb kísértettörténeteknek, amelyek halloweent övezik. A londoni Towerben a XIII. században vélték először meglátni a Canterbury-i katedrálisban, 1170-ben meggyilkolt, Thomas Becket szellemét. Azóta számos esetben "jelennek meg szellemek" az ősi erődítmény falai között - a VIII. Henrik által vérpadra küldött egyik feleség, Boleyn Anna, vagy éppenséggel a parlament elleni merényletről elhíresült Guy Fawkes. 1815-ben pedig a Tower egyik őre azt jelentette, hogy medvét látott kijönni az egyik kapun. Nem tudni, hogy Halloween napján látta-e, de az tény, hogy az őr két napra rá belehalt az ijedségbe.

Töklámpás és cukorka

Napjainkra a Mindenszenteket megelőző nap eredeti jelentősége alapjában megváltozott, és főleg gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy élénk képzelet alkotta ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek, s rémisztőnek tűnő fenyegetésekkel házról-házra vándorolva gyümölcsöket és édességeket kérjenek a lakóktól.

Halloween kultusz Kelet-Európában

Kelet-Európában a vasfüggöny leomlása után kezdték el ünnepelni Halloweent. Romániában manapság sok turistát várnak ilyenkor Branba, a hírhedt Drakula (Vlad Tepes, a "karós vajda") kastélyába. Az ünnepségek betetőzéseként álarcosbált rendeznek és a részvevők denevérbarlangban töltik az éjszakát. Lengyelországban egy katowicei véradó központban vámpíroknak, ördögöknek és boszorkányoknak öltözött orvosok és ápolónők invitálják véradásra a helyi egyetem hallgatóit. Bulgáriában főleg nemzetközi iskolák hallgatói szerveznek Halloween ünnepségeket és számos üzlet kirakatában megjelentek már az álarcok és lámpásnak kivájható tökök.