Jézus így jövendölt Jeruzsálem pusztulásáról és a saját második
eljöveteléről: Amikor látjátok hogy Jeruzsálemet hadsereg veszi körül,
tudjátok meg, hogy elérkezett a pusztulása! Akkor, akik Júdeában vannak,
fussanak a hegyekbe; akik a városban meneküljenek el; és akik vidéken
vannak, vissza ne térjenek! A bosszúállás napjai ezek, hogy beteljesedjék
mindaz, amit az Írás mond. Jaj, a várandós és szoptatós anyáknak azokban a
napokban! Nagy gyötrelem lesz a földön, és az ítélet haragja sújtja ezt a
népet. Lesznek, akiket kardélre hánynak. Sokakat fogságba hurcolnak pogány
népek közé. Jeruzsálemet pogányok tiporják, amíg idejük be nem telik.
Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig
kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok
háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják,
hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek.
Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal
és dicsőséggel. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl
fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.
Lk 21,20-28
Elmélkedés:
Az evangéliumi leírás szerint Krisztus második eljövetele igencsak
látványos lesz. Látni lehet majd városok pusztulását. Látni lehet különös
jeleket az égitesteken. Látni lehet majd mindent, ami a világgal és az
emberekkel történik. S végül látni lehet a dicsőséggel és hatalommal
érkező Jézust. Semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy mindezt azok is
látni fogják, akik most nem akarnak látni, s szemüket elhomályosítja a
bűnös élet vagy elkápráztatja a világ varázsa. A tisztánlátás ideje lesz
ez mindannyiunk számára, amikor saját föli életünket is látni fogjuk,
visszatekinthetünk rá.
A bűnösök számára ezzel végét is ér a látnivalók sora, ennél többet nem
láthatnak. Az igazak viszont megláthatják az Istent.
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Jézus lábunk együtt járjon,
a mi kezünk együtt gyűjtsön,
bensőnk együtt érezzen,
szívünk együtt dobbanjon,
elménk gondolata egy legyen,
fülünk együtt füleljen a csendességre,
szemünk egymásba nézzen és összeforrjon,
ó Jézusom a mi ajkunk együtt könyörögjön irgalomért az örök Atyához.
2008. november 27., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése