2008. november 15., szombat


Abban az időben Jézus példabeszédet mondott arról, hogy szüntelenül kell
imádkoznunk és nem szabad belefáradnunk. Így szólt: "Az egyik városban élt
egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott. Élt abban a
városban egy özvegyasszony is. Ez elment hozzá, és kérte: "Szolgáltass
nekem igazságot ellenfelemmel szemben." A bíró egy ideig vonakodott, aztán
mégis így szólt magában: "Noha Istentől nem félek, embertől nem tartok, de
ez az özvegy annyira terhemre van, hogy igazságot szolgáltatok neki, mert
a végén még nekem jön és megver."
Az Úr így szólt: "Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró. Vajon
Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá
folyamodnak? Talán megvárakoztatja őket? Mondom nektek, hamarosan
igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia
eljön, talál-e hitet a földön?"
Lk 18,1-8

Elmélkedés:

Az imádkozó ember abban a reményben terjeszti kéréseit Isten elé, hogy
azok meghallgatásra találnak. Sok olyan kéréssel fordulunk Istenhez, amely
meghaladja emberi erőnket, s amelyet más nem is tudna teljesíteni. Ha
aztán valóban teljesül kérésünk, öröm tölt el minket, s a továbbiakban
talán még lelkesebben imádkozunk hozzá. Néha viszont nem teljesül semmi
abból, amit imáinkban megfogalmazunk, s emiatt csalódottak leszünk, elfog
minket a kétely, hogy vajon valóban törődik-e Isten a mi gondjainkkal.
Sokan ilyenkor abba is hagyják az imádkozást. Jézus arra bátorít minket,
hogy legyünk kitartóak az imában és ne hagyjuk abba. Ha valamiért
kitartóan fohászkodunk, Isten meg fogja hallgatni. Egészen biztos azonban
az is, hogy mindig lesznek olyan kéréseink, amelyeket Isten nem fog
teljesíteni, mert az nem válna a javunkra.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Fogadd el ó, isteni szeretet a kezemet, a lábamat, a nyelvemet, a
szememet, minden érzékszervemet, egész testemet, akaratomat,
emlékezetemet, értelmemet, vágyaimat, gondjaimat, szándékaimat és lelkem
minden rezdülését. Fogadd el, ó, Uram, minden órámat, minden percemet,
életem minden körülményét, egész belső és külső valómat.

Nincsenek megjegyzések: