2008. október 21., kedd

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Gondoljátok meg: Ha tudná
a házigazda, hogy melyik órában jön a tolvaj, nem engedné betörni házába.
Éberen várjátok tehát az Emberfiát, mert eljön abban az órában, amikor nem
is gondoljátok."
Péter megkérdezte: "Uram, csak nekünk mondod ezt a példabeszédet, vagy
mindenkinek?" Az Úr így válaszolt: "Ki a hű és okos sáfár, akit ura
szolgái fölé rendel, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből?
Boldog az a szolga, akit hazatérő ura ebben a tevékenységben talál.
Bizony, mondom nektek, hogy minden vagyonát rábízza. De ha a szolga azt
mondja magában: "Uram bizonyára késni fog", és elkezdi verni a többi
szolgát és szolgálót, eszik-iszik meg részegeskedik, és megérkezik ennek a
szolgának az ura olyan napon, amikor nem is várja, és olyan órában, amikor
nem gondolja, bizony kegyetlenül megbünteti, és a hűtlenek sorsára
juttatja. Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy
akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri, s így
tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki
sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól többet
kérnek számon."
Lk 12,39-48

Elmélkedés:

Már egészen kicsiny gyermekként hozzászoktunk ahhoz, hogy valaki számon
kéri tőlünk kötelességünk teljesítését, és felelősségre von, ha valamit
nem tettünk meg, illetve rosszul tettük. Gimnazisták és egyetemisták jól
tudják, hogy a számonkérés idejének közeledése milyen lelki terhet jelent
az embernek, főként akkor, ha valamilyen mulasztás terheli a lelket. Mások
nyugodt lelkiismerettel várják a megmérettetés napját felkészültségükben
bízva.
A végső időkben Isten is számon kéri tőlünk, hogy mit tettünk földi
életünk során. Egyesek rettegnek ettől a naptól, mert mulasztásaik vannak,
mások viszont mindig készen állnak a találkozásra. Az egyik embert inkább
a felelősségre vonástól és büntetéstől félelem kényszeríti kötelességei
teljesítésére, a másikat az Isten iránti szeretet. Az utóbbi könnyebb.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Ó, élet Ura, add meg, hogy életünk minden szakaszát ajándékként
értékeljük, mert telve van további ígéretekkel!
II. János Pál

Nincsenek megjegyzések: