2009. január 1., csütörtök

A pásztorok sietve elindultak, és megtalálták Máriát, Józsefet és a
jászolban fekvő Kisdedet. Miután látták, elbeszélték mindazt, amit már
korábban megtudtak a Gyermekről. Aki csak hallotta, csodálkozott a
pásztorok elbeszélésén. Mária pedig szívébe véste szavaikat, és gyakran
elgondolkodott rajtuk. A pásztorok ezután hazatértek. Dicsérték és
magasztalták Istent mindazért, amit láttak és hallottak, pontosan úgy,
amint (az angyalok) előre megmondták nekik. Azután eltelt nyolc nap, és
körülmetélték a Gyermeket. A Jézus nevet adták neki, mert így nevezte őt
az angyal, mielőtt még anyja méhében megfogant volna.
Lk 2,16-21

Elmélkedés:

Az egyház anyai hivatása
A mai napon, a polgári év kezdetén, a Megváltó édesanyját, Szűz Máriát
ünnepeljük, s az ő istenanyaságának örvendezünk. A Máriáról szóló
hitigazságok közül az a legrégebbi, amely őt Isten Anyjának vallja. Az
efezusi egyetemes zsinat résztvevői 431-ben ünnepélyes formában
fogalmazták meg, hogy Mária Isten anyja (Istenszülő), mert a Szentlélek
által ő foganta szűzi méhében és hozta világra Jézus Krisztust, az Isten
Fiát. Mária istenanyaságának mai ünnepe szorosan hozzátartozik a karácsony
ünnepéhez. Úgy is mondhatjuk, hogy most egy másik oldalról, az édesanya
szemszögéből nézzük a betlehemi jászolban fekvő Gyermeket.

A vatikáni Szent Péter-bazilikában, ahol a pápai szentmisék és
szertartások zajlanak, a mostani karácsony este a főoltár mellé kitették a
Szűzanya szobrát is. A szobor Jézus édesanyját ábrázolja, amint az áldást
adó kis Jézust tartja. A Szűzanya ilyen jelenléte a karácsonyi időben a
pápai szertartásokon azt hivatott erősíteni, hogy az édesanya
elválaszthatatlan a Gyermektől, a názáreti leány elválaszthatatlan a
betlehemi Gyermektől, a Megváltó édesanyja elválaszthatatlan a
Megváltótól, Isten Anyja elválaszthatatlan a Fiútól, Jézus Krisztustól.

A katolikus dogmatika Mária istenanyaságából vezeti le, hogy ő egyúttal az
Egyház anyja is, s minden hívő égi édesanyjaként és közbenjárójaként
elválaszthatatlan Krisztus Egyháztól, amely magába foglalja a hívőket.
Jézus édesanyjának és az Egyháznak a kapcsolatát most abból a szempontból
nézzük meg, hogy az Egyház maga is anya, s nem véletlenül nevezzük igen
gyakran Anyaszentegyháznak. Ha Jézus megtestesülésének kezdetére, az
angyali üdvözletre gondolunk, akkor láthatjuk, hogy a názáreti leány
azáltal vált anyává, hogy hittel elfogadta Isten szavát és igent mondva
Isten akaratára méhébe fogadta Isten Igéjét. Ennek mintájára az Egyház
akkor válik anyává, amikor hittel elfogadja Isten szavát, s Máriához
hasonlóan igent mondva elfogadja azt a küldetést, amit az üdvtörténetben
Isten neki szán. Karácsony napján azt ünnepeltük, hogy Jézus megszületett,
s Mária anya lett azáltal, hogy világra szülte gyermekét, s anyaként
nyújtotta Őt a világnak. Ehhez hasonlóan az Egyház akkor válik lelki
értelemben anyává, amikor az igehirdetésben és a szentségekben Jézust
nyújtja a világnak. A Szűzanya a legnagyobb ajándékot, a Fiát adta a
világnak. Az Egyház a legnagyobb kincset adja az embereknek, amikor az
Eucharisztiában, az Oltáriszentségben Jézus adja. És ha az Eucharisztiánál
vagyunk, érdemes egy rövid kitérőt tennem. Örömmel tapasztaltam
hétről-hétre 2008-ban, hogy egyre többen szentelik meg az Úr napját azzal,
hogy részt vesznek a szentmisén, de még ennél is fontosabb az a tény, hogy
a korábbi évekhez képest észrevehetően többen járulnak szentáldozáshoz.
Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen a lelki megújulás jele, a lelki
megújulás kezdete.

Visszatérvén eredeti gondolatmenetünkhöz, talán nem túlzás azt mondanunk,
hogy az Egyháznak mindenkor Máriától kell tanulnia anyai hivatását. Mária
hitével kell Istenre figyelnie, s Mária szeretetével és gondoskodásával
kell az emberekre, a hívőkre, mint gyermekeire figyelnie.

A Béke Világnapjának alkalmából a mai napra XVI. Benedek pápa üzenetet
küldött a világ minden emberéhez, amelyben a szegénységet nevezi meg a
békétlenség egyik legnagyobb forrásának. A pápa azonban nem csak az anyagi
jellegű szegénységről beszél, hanem az emberi kapcsolatok szegénységére, a
lelki szegénységre, a kulturális szegénységre is gondol. A Szentatya azt
kéri tőlünk, hogy a szegénység elleni küzdelemmel építsük a békét!

A betlehemi kis Jézus, a Béke Fejedelme és Mária, a Béke Királynője
segítse az Egyházat, egyházközségünket és segítsen minket, hogy a
szegényeket úgy szolgáljuk, hogy bennük mindig Krisztust lássuk, így
építve a békét, az Istentől jövő békességet.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Üdvözlégy, békét kiengesztelő Királynő.
Üdvözlégy, anyák szeplőtelen ragyogása.
Üdvözlégy, közvetítője mindannak, ami az ég alatt van.
Üdvözlégy, az egész világegyetem helyreállítója.
Üdvözlégy, kegyelemmel teljes; az Úr van teveled.
Ő, aki előbb volt, mint te, tőled született, hogy értünk éljen.

Nincsenek megjegyzések: