KOLOSTOR

Egyszer, amikor az Úr szombaton vetések között járt, tanítványai útközben
tépdesni kezdték a kalászokat. Ezért a farizeusok megszólították: "Nézd,
olyat tesznek szombaton, amit nem szabad!" Jézus ezt felelte nekik:
"Sohasem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt nélkülözött
és éhezett? Abjatár főpap idejében bement az Isten házába, és megette a
megszentelt kenyereket, és adott belőle társainak is, pedig ezeket a
kenyereket csak a papoknak volt szabad megenniük." Majd ezt mondta nekik:
"A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Azért az Emberfia
ura a szombatnak is."
Mk 2,23-28

Elmélkedés:

A szombati pihenőnap megtartását magyarázó, illetve részletező törvények
többsége Jézus korában csupán emberek által alkotott előírás volt. Messze
állt már ez attól az eredeti isteni szándéktól, amely szerint ezen a napon
pihenni kell és ezt a napot Istennek kell szentelni. Amikor Jézus az
eredeti isteni akaratra irányítja a figyelmet, akkor a felesleges emberi
terheket akarja levenni a vállakról. Ezzel jelzi, hogy fölötte áll az
ember által alkotott törvénynek, amely idővel eltávolodott Isten
törvényétől.
Jézus jogosan ad új magyarázatot a törvénynek, isteni tekintélyével ezt
megteheti. Mi viszont sose hivatkozzunk isteni tekintélyre ott, ahol erről
szó sincs.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Isten Anyja, apostolok királynéja, te adtad Krisztust a világnak. Te
voltál szent Fiad első apostola, amikor őt Erzsébethez vitted, amikor őt a
pásztoroknak, a napkeleti bölcseknek és Simeonnak bemutattad. Te
gyűjtötted magad köré az apostolokat az utolsó vacsora termének
elhagyatottságába, és lobbantottad lángra apostoli buzgalmukat.
Adj nekem éber szívet, amely harcos és egyszersmind összeszedett! Szívet,
amely arra késztet, hogy mindenkor valljam és hirdessem: Krisztus, a te
szent Fiad a világ világossága, hogy egyedül ő az élet értelme, és az
emberek csak az ő országában találják meg a békét!