KOLOSTOR

Egy alkalommal Jézus nagy tömeget látott maga előtt. Megesett a szíve az
embereken, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért sok
mindenre kezdte őket tanítani. Későre járt már az idő, amikor odaléptek
hozzá tanítványai, és figyelmeztették: "A vidék elhagyatott, az idő is
eljárt. Bocsásd el őket, hogy a környékbeli tanyákra és falvakba
mehessenek, és ennivalót vegyenek maguknak!" Jézus azonban így válaszolt:
"Ti adjatok nekik enni!" Azok megjegyezték: "Talán menjünk kenyeret venni
kétszáz dénárért, hogy elláthassuk őket?" Erre Jézus megkérdezte: "Hány
kenyeretek van? Menjetek, nézzetek csak körül!" Körülnéztek, és
jelentették: "Öt kenyerünk és két halunk." Ekkor meghagyta nekik, hogy
csoportokban telepítsék le mindnyájukat a zöld gyepre. Le is telepedtek
százas és ötvenes csoportokban. Jézus ezután fogta az öt kenyeret és a két
halat, föltekintett az égre, és hálát adott. Majd megtörte a kenyereket,
és tanítványainak adta, hogy osszák ki. A két halat is szétosztotta
valamennyiük között. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, sőt még tizenkét
kosarat szedtek tele a kenyér és a hal maradékából; pedig ötezer férfi
evett a kenyérből.
Mk 6,34-44

Elmélkedés:

Urunk megjelenésének ünnepe többek között azt tanítja nekünk, hogy mindazt
a fényt, a hit és a szeretet világosságát, amelyet a betlehemi Gyermek
sugároz ránk, mi továbbadjuk az embereknek. Jézusnak szüksége van ránk,
hogy szeretete jelen legyen a világban. Erre figyelmeztet minket a
csodálatos kenyérszaporítás evangéliumi története. "Ti adjatok enni az
embereknek" mondja Jézus a tanítványoknak. Amikor napjainkban ugyanezt
halljuk Jézustól, akkor ne csak a testi táplálékra gondoljunk, hanem a
lelkire is. Sok ember éhezik ma az igazságra. Nekünk kell feléjük
nyújtanunk a hit igazságát, amely az emberi lélek örök üdvösségre vezető
étele. Jézus ma a mi közreműködésünket kéri, hogy Isten Országa
növekedjék.
(Horváth István Sándor)



Imádság:

Légy áldott, ó, Atyánk, ki mérhetetlen szeretetedben egyszülött fiadat
ajándékozta nekünk. Ő megtestesült a Szentlélektől a Szűzanya legtisztább
méhében és mintegy kétezer éve megszületett Betlehemben. Útitársunk lett,
s új értelmet adott a történelemnek, közös utunknak az Új Ég és Új Föld
felé, melyet szorongás és szenvedés, hűség és szeretet kísér. Ennek végén
Te, a halált legyőzve, minden leszel mindenben.