2008. december 4., csütörtök
Tanító útján egyik alkalommal két vak követte Jézust. Egyre ezt
kiáltozták: "Könyörülj rajtunk, Dávid fia!" Amint hazaérkezett, bementek
hozzá a vakok. Jézus megkérdezte tőlük: "Hiszitek-e, hogy tudok segíteni
rajtatok?" "Hisszük, Uram!" - felelték azok. Akkor megérintette szemüket,
és így szólt: "Legyen a hitetek szerint!" Erre megnyílt a szemük. Jézus
pedig rájuk parancsolt: "Vigyázzatok, ezt senki meg ne tudja!" Ám azok
elmenvén, elhíresztelték a dolgot az egész vidéken.
Mt 9,27-31
Elmélkedés:
A vakságban szenvedő két ember, akikről a mai evangéliumi elbeszélés szól,
nem szalasztotta el élete nagy lehetőségét. Addig mennek Jézus után, amíg
Ő csodát nem tett velük. A velük történt csodás gyógyulást egyrészt Isten
irgalmának, másrészt annak köszönhetik, hogy hittek Jézus isteni
hatalmában.
Az adventi időszak arra szeretne minket felkészíteni, hogy a hit
segítségével meglássuk, felismerjük a betlehemi gyermekben az Isten Fiát.
Hit nélkül ugyanis legfeljebb egy ugyanolyan kisdedet látunk Jézusban,
mint a többi gyermekben. Vajon megnyílik-e szemünk, szívünk, lelkünk, hogy
meglássuk az isteni Megváltót? Ne szalasszuk el életünk nagy lehetőségét,
a messiással való találkozást!
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Uram, te nem feded föl eljöveteled napját, hogy mindig virrasszunk és
készen álljunk a harcra, és állhatatosan gyakoroljuk az erényeket.
Azt akarod, hogy állandó várakozásban éljünk és mindig buzgók legyünk.
Ezért hagysz minket bizonytalanságban a vég felől.
Biztosak lévén eljöveteledben, kérünk, hadd virrasszunk, hogy eljöveteled
ne érjen meglepetésként!
Aranyszájú Szent János
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése