Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz:
"Mondom nektek: Szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonból, hogy
amikor meghaltok, befogadjanak titeket az örök hajlékokba. Aki a kicsiben
hű, az a nagyban is hű. Aki pedig hűtlen a kicsiben, az a nagyban is
hűtlen. Ha tehát a hamis mammonban nem voltatok hűségesek, ki bízza rátok
az igazi értéket? És ha a máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a
tiéteket?
Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a
másikat szereti, vagy: ragaszkodik az egyikhez, és a másikat megveti. Nem
szolgálhattok Istennek és a mammonnak." Hallották mindezt a kapzsi
farizeusok, és kigúnyolták őt. De Jézus kijelentette: "Ti igazaknak
mutatjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri szíveteket. Ami
ugyanis az emberek szemében nagy, Isten előtt semmiség."
Lk 16,9-15
Elmélkedés:
A szentírásban a szolgálat fogalmának két, egymással ellentétes
jelentésével találkozunk. Egyrészt jelenti az Istennek való engedelmes
szolgálatot, amely szabaddá teszi, felemeli és méltóságában megerősíti az
embert. Másrészt jelenti az evilági uraknak vagy a gonosz erőknek történő
szolgálatot, amely lealacsonyítja és megalázza az embert.
Amikor Jézus arról beszél, hogy "nem szolgálhatunk két úrnak", akkor arról
van szó, hogy melyik szolgálatot választjuk. Engedjük-e, hogy a gonosz
lélek önmaga szolgálatára kényszerítsen minket vagy készséggel állunk
annak a jónak szolgálatába, amelyre Isten kér minket. Kinek a szolgálatába
állítom életemet?
(Horváth István Sándor)
Imádság:
Én Istenem, legyen meg bennem szent akaratod olyan tökéletesen, mint fönn
a mennyben! Távol álljon tőlem, hogy mást kívánjak, mint amit te kívánsz!
A te akaratod az én akaratom, azt kell akarnom, amit te akarsz, s mivel
utolsó szolgád vagyok, tiszta szívből akarom is mindazt, amit te, Uram!
Loyolai Szent Ignác
2008. november 8., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése