KOLOSTOR

1896 Október 8. (112 éve történt)
Magyarok Nagyasszonyának ünnepe

A hagyomány szerint Szent István király, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként adták át nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária - tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, és XII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett, Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át. 1980-ban II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter - bazilika altemplomában az új magyar kápolnát, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.






A magyarok Nagyasszonyának ünnepe

Magyarok Nagyasszonyának ünnepét XIII. Leó pápa 1896-ban engedélyezte, Vaszary Koloss esztergomi érsek kérésére. Különös jelentősége van a dátumnak, hiszen Magyarország ezeréves fennállásának évében mintegy ajándékba kaptuk az egész magyar nemzet számára. Eredetileg október második vasárnapjára esett, de X. Szent Piusz pápa liturgikus reformjának köszönhetően - mely megszabadította a vasárnapokat a rájuk rakott állandó ünnepektől - a különleges magyar ünnep napja 1910 után október 8-a lett.

A magyarság körében ősidők óta mélyen él Mária tisztelete. Templomaink világában Jézus és a szentek mellett felettébb sok a Máriával kapcsolatos dekoráció, nem beszélve máriás énekeinkről, melyek az ősi néphit továbbéléséről tanúskodnak. Már őseink a kereszténység felvétele előtti hitének rendszerében is találhatunk olyan elemeket, melyek, ha közvetett módon is, de gyökerei lehetnek nemzetünk különleges Mária-tiszteletének.

Ennek a tiszteletnek első, mintegy "hivatalos" kifejező alakja Szent István király. Tudjuk, hogy első királyunk nagy gondja volt az utódlás kérdése, hiszen fia, Imre meghalt.

Vallotta ugyanakkor a Szentírás szavait: "Ne építsetek a nagyokra, az emberre, aki nem tud segíteni!" (Zsolt 146, 3) Ezért olyanra bízta országát, aki tud segíteni, Isten Anyjára. Így lett Magyarország Mária országa.

Mária tiszteletünket a középkortól mind a mai napig írásos emlékek is megörökítik. Ilyen például az 1192-95 között keletkezett Pray- kódex, mely hazánk első teljes misekönyve, mely már bejegyzi a Szeplőtelen fogantatás ünnepét, s ez európai viszonylatban is nagyon korai. Középkori kódexekben gazdag imádság irodalmat találhatunk, mely szintén egyedülálló térségünkben, s a magyar nép valós ragaszkodását fejezi ki.

Meggyökerezett tiszteletét hirdetik az ország alkotmányjogi kincsei: a Szentkorona, a koronázó palást, az országzászló is. Ezen a Mária-kép jóval idősebb, mint lobogónk hármas színe. Az ország pénze 1848-ig Mária képét viseli. Protestáns erdélyi fejedelmeink, Bocskay, Bethlen, a két Rákóczi György csakúgy Máriásokat veretnek, mint a katolikus II. Rákóczi Ferenc. Amikor ő megindul hadaival "Istenért és szabadságért", Máriás zászlók alatt vonul, pedig kurucai többsége nem-katolikus. Kiáltványa, a Recrudescunt 100 sérelme közt ott van, hogy Bécs elvitte a pócsi könnyező Mária-képet, s már nem imádkozhat előtte a magyar. Ezt a kiáltványt a nem katolikus Ráday Pál szövegezi! A nagyhatalmú Szűzhöz esdekelt gyönge, esendő népünk szüntelen: Élet, édesség, reménység!

Ez a ragaszkodás a világon, egyedülálló módon népénekeinkben fogalmazódik meg. A Mária-énekek hangulata, érzelmi telítettsége, közvetlen hangvétele bemutatja kapcsolatunkat a Boldogságos Szent Szűzzel. Különösen a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének az, amely összefoglalja - sokáig nemzetünk himnuszaként - népünk óhaját, kéri a történelemben sokszor negatív kimenetelű események elszenvedőjeként pártfogását. Eredményesen! Csak rajta keresztül juthatunk el "az istenfélelemnek, megismerésnek" útjára, ő mutat be minket Szent Fiának. Bizalmunk alapja az Ő Szentháromsághoz fűződő különleges viszonya: Ő Isten teremtménye (leánya), ugyanakkor a Szentlélek erejéből a megváltó Isten édesanyja. Talán sokszor hallottuk, de most fájón érezzük, hogy sose volt nagyobb szükség Mária közbenjárására, védelmére népünknek, mint most. Kövessük az ő példáját engedelmességben, szelídségben, imádságban, a rászorulók felé forduló szeretetben! Figyeljük üzeneteit, hiszen "aki rám hallgat, meg nem szégyenül." (Sir 24, 22)

XIII. Leó pápa a magyarságnak ezt a nagy és különleges Mária-tiszteletét jutalmazta meg a Magyarok Nagyasszonya ünnepével, melynek könyörgésében méltán imádkozzuk: "Engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk e földön, annak örökké tartó társaságának örvendhessünk a mennyben!"