}" name="t57394" style="visibility: visible;" align="absmiddle" border="0" height="496" width="348">
Nincs több vallási tárgy amely annyira megosztaná a világi és
egyházi köröket, a hívőket és a hitetleneket, a tudósokat és a
laikusokat, mint az 1578 óta Torinóban örzőtt halotti lepel. A 4,3x1,1
méteres lenvászon tanulmányozására már önálló tudomány is létrejött a
szindonológia. A torinói lepel tudományos vizsgálata 1898-ban
kezdődött, mikor előszőr lefotózták és észrevették, hogy a vásznon
negatív lenyomat látható - egy meztelen, keresztrefeszített férfit
ábrázolva elölről és hátulról. A képmáson megjelenő szakállas, hosszú
hajú férfi életkorát az antropológusok 30-33 évben határozzák meg,
testmagasságát 178-180 cm-ben, testsúlyát pedig 79-80 kg-ban. A szögek
okozta sebek elhelyezkedése a kézen pontosan megegyezik azzal, ahogyan
az az egyetlen ismert, keresztre feszített és exhumált áldozaton, azaz
a Jeruzsálem óvárosában, a Damaszkuszi kapu közelében talált csontvázon
látható. A szögeket nem a tenyérbe, hanem a csukló tövébe verték be
úgy, mint ahogy az a leplen látható, és nem úgy, ahogy a keresztre
feszítést a képzőművészetben szokás volt ábrázolni. A sovány, de izmos
test súlyos bántalmazásokat szenvedett el. Bőrén tetőtől talpig
korbácsütések nyoma látható, feltehetően ketten kínozták. Kilencvennél
több sebet ejtettek rajta, valószínűleg fémvégű ostorral. A vállaknál a
bőr igen súlyosan sérült, alaposan fel is horzsolódott, mintha valami
nehéz, rücskös tárggyal verték volna. Az oldalán lévő mély seb erősen
vérzett. Mind a két, de különösen a bal térdkalács annyira
összezúzódott, mintha az illető valami magas helyről esett volna le. Az
arc felduzzadt és csupa seb, mintha azt is korbáccsal verték volna, a
koponya pedig hegyes tárgyaktól származó szúrások nyomait viseli.
Vannak emberek, akik döntő bizonyítékokat látnak a lepel hitelességére,
és ötödik evangéliumként emlegetik az ereklyét. Mások szkeptikusan
mutogatnak a C14-es kormeghatározás eredményeire, mely szerint a
tárgyat 1260 és 1390 között készítették, és véleményük szerint egy
középkori hamisításról van szó. Egy ismeretterjesztő műsorban pedig azt
az érvet próbálták bebizonyítani, hogy a leplet Leonardo da Vinci
készítette fotóeljárással.
}" name="t62655" style="visibility: visible;" align="absmiddle" border="0" height="224" width="224">
Mindenesetre perdöntő bizonyítékunk nincs jelenleg, amely eldöntené, hogy milyen módon és mikor keletkezett a kép.
Annyi bizonyos, hogy a testet nem festették, a vöröses elszineződés
emberi vértől származik, mégpedig a kutatók szerint egy AB-s
vércsoportú emberétől. A torinói lepel korai keletkezését támasztják
alá a virágporvizsgálatok. Avinoam Danin, a jeruzsálemi Héber Egyetem
professzora Uri Baruch-hal, az Izraeli Régészeti Főfelügyelőség
pollenszakértőjével együtt vizsgálta meg a leplen található
virágpormaradványokat. Eszerint a leplen található számos növényfaj
virágpora közül néhány csak a Szentföld környékén honos, vagyis a
szövet minden bizonnyal onnan származik. Azt is állítják, hogy a
Gundelia tournefortii (Krisztus töviskoszorúját ebből a növényből
fonhatták), a királydinnye (Zygophyllum dumosum) és a szuhar (Cistus
creticus) csak Jeruzsálem környékén virágzik egyidőben, vagyis a lepel
jeruzsálemi.
Még meglepőbb felfedezés volt, mikor a leplen látható férfi szemein két
pénzérme lenyomatát vélték felfedezni. Ezek mérete pontosan megegyezett
a Poncius Pilátus idején vert pénzérmékével. A zsidóknál ugyan idegen
volt ez a szokás, viszont a görög temetkezéseknél alkalmazták, mivel
azt hitték, hogy Kharón, az Alvilág révésze csakis pénzért hajlandó
átvinni a halottak lelkeit a Sztüx folyón. Meggondolandó, ha a
középkorban tudtak is erről a szokásról, miért készítették volna el
ezzel a pogány szokással együtt a képet.
}" name="t25492" style="visibility: visible;" align="absmiddle" border="0" height="231" width="394">
A képet a lenvászon felületi rostjainak ,,megpörkölődése" hozta
létre. Ilyet elvileg lehetne létrehozni, ha egy felforrósított szoborra
vásznat borítanánk. Ez azonban kiterítve egy deformálódott, széles
arcot és alakot mutatna. Fizikusok vetették föl, hogy ha Jézus
feltámadását fény- és hőjelenségek kisérték, azok a vászonba
,,égethették" Krisztus megkínzott testének képét.
Az evangéliumokból ismerjük, hogy a halott Jézust péntek este gyolcsba
tekerték, s zsidó szokás szerint sziklasírba helyezték. Amikor a
balzsamozó asszonyok - szombat elmúltával - a sírba léptek, a halott
már nem volt ott, csak a gyolcs maradt a kőpadon. IV. századig semmit
sem tudunk a lepelről, ekkor Edesszában tűnt fel, s a görögök
Mandylionnak nevezték el. 944-ben a gyolcsot nagy pompával
Konstantinápolyba vitték. A lepel történetének van magyar vonatkozása
is, ugyanis a lepel ábrázolása szerepel a XII. században keletkezett
Pray-kódexben. Ez is megkérdőjelezi a XIII. század utáni keletkezését.
Az ereklye 1453-ban került a Savoyaiak tulajdonába, s 1578 óta őrzik
Torinóban. Az ezüstládikában összegöngyölve tartott lepel az elmúlt
évszázadban öt alkalommal került nyilvános bemutatásra. Legközelebb
2025-ben lesz látható.
Láthatjuk tehát, hogy nem lehet egyetlen mozdulattal lesöpörni a
lepel-kérdést. Izgalmas ez a téma, ami a jövő kutatói számára is nyújt
még rengeteg megválaszolandó kérdést.
A hitünk számára viszont majdnemhogy semleges, hogy hiteles-e a gyolcs,
vagy sem. Egy ufó-hívő honlapon (!) olvastam egy szkeptikus cikket a
torinói lepellel kapcsolatban, ahol a szerző a ,,feltámadás első számú
bizonyítéka"-ként beszélt a vászonról, s mivel szerinte
bebizonyosodott, hogy a lepel hamisitvány, ezért a feltámadás is
hazugság. Előszőr is nem bizonyosodott be, hogy a lepel hamis volna,
másrészt a feltámadásba vetett hitünk nem a képen alapul, hanem a
Szentírás bizonyságtételén, és a megváltás életünkre gyakorolt erején.
Véleményem szerint, ha bebizonyosodna, hogy a lepel valódi, akkor sem
hinnének többen Jézus Krisztusban, és ennek az ellenkezőjét is vallom,
ha a vászon hamisítvány volna, akkor sem hinnének Benne kevesebben.
UjSize(this);}" name="t71424" style="visibility: visible;" align="absmiddle" border="0" height="184" width="410">
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése